2025-06-03 13:32
Menyik Júlia Rita VI. féléves Gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató beszámolója a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról.
Miért akartam TDK-n részt venni, mi adta a löketet?
Azért kezdtem bele a tudományos diákköri tevékenységbe, mert mindig is szerettem kihívások elé állítani magam. Úgy éreztem, hogy ez a lehetőség túlmutat a hagyományos tanuláson: lehetővé teszi, hogy egy számomra izgalmas témában mélyebbre ássak, saját kérdéseket fogalmazzak meg és válaszokat keressek rá.
A végső löketet egy beszélgetés adta, amely felnyitotta a szememet a TDK adta lehetőségre, valamint ráébresztett, hogy mennyi fejlődési lehetőség rejlik benne, mind szakmai, mind pedig személyes szempontból. Meggyőződésem volt, hogy egyetemistaként ez az egyik legértékesebb dolog, amit tehetek a tanulmányaim mellett.
Mi alapján választottam konzulenst?
A konzulensem kiválasztása során olyan oktatót kerestem, akinek a szakmai területe közel áll az érdeklődésemhez és akiről tudtam, hogy támogatni fog az ötletemben.
Az általam választott konzulens, Dr. Kárpáti József PhD, a tudományos életben szerzett tapasztalataival és széleskörű jártasságával kiemelkedett számomra. Mivel kutatásom témája szorosan kapcsolódott Kecskeméthez, tudtam, hogy a legjobb témavezetésben lesz részem, hiszen mélyen ismeri ezt a várost és személyesen is kötődik hozzá.
Emellett az Ő szakmai háttere és az, hogy a korábbi óráin mindig precízen és alaposan közelítette meg a kérdéseket, valamint mindig empatikusan és segítőkészen állt a hallgatókhoz, garantálta számomra, hogy igazán értékes témavezetést és tudást szerezhessek általa.
Mi volt a legnehezebb a TDK-ban, mi volt a legnagyobb kihívás?
Mivel a TDK egy hosszú távú, kitartást igénylő folyamat, így a legnagyobb kihívást számomra az időmenedzsment jelentette. A TDK-munka mellett a tanulmányaim és más kötelezettségeim is időt igényeltek, emiatt komoly odafigyelést és fegyelmezettséget igényelt, hogy mindenre megfelelő figyelmet és időt fordítsak.
Emellett nehézséget okozott az adatok szakszerű feldolgozása és azok világos, érthető, mégis tudományos igényű megfogalmazása. Annak ellenére, hogy ez a folyamat kihívást jelentett, a kutatás előrehaladtával rengeteget fejlődtem.
Mi volt az, ami a legjobban tetszett az egészben?
Számos dolog tetszett a TDK dolgozatom készítése során, mégis kettőt szeretnék kiemelni.
Elsőként az Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételt szeretném megemlíteni. A háromnapos miskolci rendezvény nemcsak szakmailag bizonyult izgalmasnak, hanem emberileg is maradandó élményt nyújtott. A szekcióülések mellett a szervezők változatos programokkal, kulturális eseményekkel és remek hangulattal tették igazán emlékezetessé a konferenciát, melyre bármikor jó szívvel gondolok vissza.
Másrészről hihetetlenül jó érzés volt látni, ahogyan a kezdeti gondolatból fokozatosan egy teljes, átgondolt dolgozat születik – és még jobb érzés volt, amikor ezt mások is értékelték.
A bírálók visszajelzése, amely által éreztem, hogy valódi figyelemmel és szakmai igényességgel olvasták a dolgozatom, nemcsak építő jellegűek, hanem elismerőek is voltak. Mindez megerősített abban, hogy érdemes volt belevágni ebbe a kihívásba.
FIATALOK LAKÁSKÖRÜLMÉNYEI ÉS LAKÁSHOZ JUTÁSI LEHETŐSÉGEI KECSKEMÉTEN
Összefoglalás Magyarországon kiemelt jelentőséggel bír jelenleg a fiatalok lakáshoz jutásának kérdése. Kecskemét az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági és társadalmi változásokon ment keresztül, melyek hatással vannak az ingatlanpiacra is. Dolgozatom a kecskeméti 20-29 éves korosztály lakhatási helyzetét mutatja be 2001., 2011. és a 2022. évi népszámlálási adatok, valamint egy primer kutatás adatainak integrált felhasználásával. A kutatás célja feltárni a fiatalok lakhatási helyzetének időbeli változásait, valamint a lakáshoz jutási attitűdjeinek megismerése. |
Röviden szeretném bemutatni kutatásom legfontosabb megállapításait, amelyek átfogó, ugyanakkor tömör képet adnak a kecskeméti fiatalok lakónépesség számának, lakhatási körülményeinek és lakáshoz jutási attitűdjeinek főbb változásairól az elmúlt két évtized során.
A 20-29 éves kecskeméti lakosság számának változása
Míg Kecskemét lakónépességének száma az országos átlaghoz képest kisebb mértékben csökkent, addig a 20-29 éves kecskeméti korosztály száma, 2,05 százalékponttal intenzívebben csökkent, mint az országos átlag, a két évtized során.
A kecskeméti fiatalok lakhatási jellemzői
A vizsgált fiatalok lakásméretét illetően elmondható, hogy mindhárom népszámlálás idején a 60-79 m2 alapterületű lakások voltak a legelterjedtebbek, azonban 2022-re tapasztalható bizonyos mértékű elmozdulás a 40-49 m2, valamint a 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások irányába. A szülői háztól elköltözött fiatalok nagyrészt 50-59 m² alapterületű ingatlanokban élnek. A népszámlálásból levont következtetések azt mutatták, hogy a bérleményekben élő fiatalok aránya folyamatosan nőtt. Míg 2001-ben minden hetedik, addig 2022-ben már minden ötödik kecskeméti fiatal bérleti jogviszony alapján gondoskodik a lakhatásáról.
Kecskeméti fiatalok lakhatási formája iskolai végzettség alapján
A primer kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a 20-29 éves korosztályban azon fiatal, aki már elvégezte az egyetemet, jelentős mértékben mozdul el a saját tulajdonú ingatlan szerzése felé, míg ugyanez a változás a bérleményekben élő fiatalok esetében nem figyelhető meg olyan drasztikusan.
Kecskeméti fiatalok lakásfalazati trendjei
A magánháztartásban élő kecskeméti fiatalok lakásának falazata jellemzően téglából, kőből vagy kézi falazóelemből áll. Kutatásom sarkalatos megállapításai közé sorolható, hogy a panellakások népszerűsége a pályájuk elején álló fiatalok körében drámaian csökken Kecskeméten.
A szülői ház elhagyásának átlagos életkora
Az Európai Unió 2021-es felmérése szerint 26,5 év volt a szülői házat elhagyó fiatalok átlagéletkora. Ezzel szemben Kecskeméten a szülőktől már elköltözött fiatalok átlagéletkora jóval kevesebb - 20,5 év volt -, míg a szülőkkel még egy háztartásban élő fiatalok elköltözésének tervezett életkora is átlagosan csak 23,9 év. Ezáltal elmondható, hogy a vizsgált kecskeméti fiatalok jóval hamarabb hagyták el a szülői házat, valamint terveznek önálló háztartásba költözni az uniós átlagnál.
Kecskeméti fiatalok lakásvásárlási elképzelései
A válaszadó fiatalok 96%-a szerint Kecskeméten csak külső forrásokkal szerezhető saját tulajdonú ingatlan, valamint több mint kétharmada csak társsal együtt tudja anyagilag elképzelni az otthonteremtést. Azonban a vizsgált fiatalok nem tartózkodnak a lakáshitel igénylésének lehetőségétől, ugyanis a vizsgált korosztály fele nyitott lenne arra, hogy ilyen formában finanszírozza a lakásvásárlást.
Összegzés
A kutatás eredményei és a kecskeméti fiatalok kérdőíves válaszai igazolják, hogy az elmúlt huszonegy év során Kecskemét gazdasági környezetének átalakulása nagyrészt biztosította a fiatalok gazdasági-megélhetési lehetőségeit. Kecskemét gazdasági fejlődése pozitív hatással van a fiatalok foglalkoztatottságára és jövedelmi viszonyaira, azonban a lakáspiaci változások olyan komplex helyzetet teremtettek, ami a lakásszerzés anyagi hátterében további kihívásokat eredményez a fiatalokra nézve.