2026-02-11 10:51
Újabb, kiemelkedő tudományos publikációt jelentett meg:
„Factors Influencing the Perception of Corruption in the Countries of the European Uniun” - címmel Dr. Huff Endre Béla, valamint Dr. Kálmán Botond Géza, Dr. Viharos Zsolt János, Dr. Zéman Zoltán a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar, illetve Hoang Anh Tuan a HUN-REN SZTAKI munkatársa tollából.
A Neumann János Egyetem (NJE) Gazdaságtudományi Kar (GTK) a hagyományainak megfelelően megkérdezi a részletekről kollégáit egy-egy kiemelkedő publikáció megjelenésekor, most Dr. Huff Endre Bélát, a Gazdaságtudományi Kar docensét kérdeztük:
- Mi ez a publikáció, mi a különlegessége, lehetőleg közérthetően kifejtve?
Ha arra gondolunk, hogy a korrupció problémája a civilizált emberi társadalommal közel egyidős. Hivatalos iratokon, törvénykönyvekben közel négy évezrede /!/ megjelent, kezelni kívánt problémává vált, így akár azt is mondhatja valaki, hogy a vele való foglalatosság unalmas, újdonságra nem bukkanhatunk. Épp az ellenkezője igaz. Amit már Hamurabbi, és Biblia szerint Mózes elfogadhatatlannak, üldözendőnek találtak, melyet a mai napig sem sikerült megoldani, az bizony, aktuálisan is érdekes probléma. El kell ismerni, mi sem készítettük el a bölcsek kövét, melynek segítségével a korrupció hatékonyan kezelhetővé válik. Magát a korrupciót, hatásait, és azokat a körülményeket tanulmányoztuk, melyek az érzékelésének mértékét befolyásolják. Nem pszichológiai vagy szociálpszichológia (soft), hanem un. kemény (hard) makro-adatok felhasználásával, statisztikai algoritmusok segítségével állítottuk elő adatbázisunkat. Nem készítettünk rangsorokat, amit más szerzők már elvégeztek, helyette regionális klaszterek, és hosszútávú trendek idősoros összehasonlítását és modellezését végeztük. Ez tette lehetővé, hogy már új összefüggésben tanulmányozhatjuk az érzékelt korrupció változásait az Európai Unióban, általunk vizsgált 2008-2022 közötti időszakban.
- Hol jelent meg és milyen terjedelmű a publikáció?
Tanulmányunk egy nemzetközileg magasra értékelt, lektorált Q1 besorolású tudományos folyóiratban, az EMERGING SCIENCE JOURNAL jelent meg 2025-ben. Terjedelme 15 oldal.
- Kik voltak a kutatásban az együttműködő partnerek, kik a társszerzők?
Korrupciókutatásra 2023-ban egy csapat alakult a NJE GTK és a HUN-REN SZTAKI együttműködésében. Szerteágazó kutatói, szakmai háttérből érkeztünk. Én az Állami Számvevőszékben kutatva, 20 éve találkoztam a problémával, melynek azóta szinte minden területével foglalkoztam és már rég óta publikálok a témában. Kálmán Botond Géza elsősorban makro pénzügyi kutatómunkája során került vele kapcsolatba. Viharos Zsolt János módszertani problémák kutatójaként lett csapattagunk, a HUN-REN SZTAKI főmunkatársaként természettudományos problémák kezelése során már sikeresen alkalmazott egy általa kidolgozott algoritmust, mely most a korrupciókutatás során bizonyította működőképességét. Hoang Anh Tuan (László) jelenleg doktorandusz, aki informatikai témájú Ph.D kutatómunkájának is szerves része lett korrupció modellezése és a kapcsolódó jellemzőválogatás.
- Milyen gazdasági és társadalmi hatása van a megjelent publikációnak? Hogy kapcsolódik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokhoz?
Kutatásunk közvetlenül nem foglalkozott az ENSZ SDG (Fenntartható Fejlődési Célok) 2015-ben megfogalmazott stratégiai céljaival, de közvetve igen. A korrupció meglehetősen sajátos társadalmi, gazdasági és morális jelenség, melynek a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása évtizedek óta ismert. Amikor az ENSZ az SDG stratégiai céljait megfogalmazta, egyensúly-tényezők közé emelte azokat a körülményeket is, melyeket kutató csapatunk is kiemelt a korrupció összefüggésében. SDG 17 elérendő célként fogalmazott meg a társadalmi, gazdasági kohéziót, melyet a korrupció – szerintünk is – kifejezetten negatívan alakít. Mi ezt az EU országok korrupcióérzékelése mértéke vonatkozásában mérni is tudtuk, de ezen túl is végeztünk globális elemzéseket, modellezéseket. Hozzánk hasonló kutatómunkát mások is végeztek, végeznek. Közülük legismertebb a Johann Graf Lambsdorff által tervezett Transparency International (TI) CPI, érzékelési index. Mi nem ezt, hanem az európai polgárok véleményét tükröző Eurobarometer adatait használtuk.
- Mi az új eredmény alapötlete?
Alapötletként két dolgot emelnék ki. Egyik annak a gépi tanulási algoritmusnak a felfedezése, és beépítése a kutatásba, melyet Viharos Zsolt János és szerzőtársaik természettudományos probléma kezelésénál már kipróbált. Kiderült, hogy igen hatékony módszerünké vált. Másik „ötletként” azt emelném ki, hogy igyekeztünk a korrupciókutatás klasszikus módszertanát néhány vonatkozásban újra fogalmazni. Ezek nem egymásra épülnek, inkább egymásba.
Hagyományos makro-adatelemzésre épülő korrupciókutatás, mint amilyen Graf Lambsdorff CPI, vagy Sebestyén Tibor trendkutatása, vagy akár az általam már közel húsz éve készített korrupciós indexek mindegyike lineáris trendösszefüggéseket vizsgált. A csapatunk által gyártott algoritmus nem leváltotta a korábbi módszertant, inkább radikálisan újra értelmezte azt. A nem-lineáris trendünk összefüggésbe illesztettük az igénybe vett Eurobarometer adatbázisát. Azokután, hogy klaszterekre bontva vizsgáltuk adatainkat, olyan újszerű összefüggések kerültek elő, melyek hagyományos módszerek segítségével nem voltak feltűnők. Ismeretes, hogy a korrupció mértékének növekedése a gazdasági teljesítményre többnyire negatív hatással van (bizonyos, érdekes korlátok között). Mi okozza ugyanakkor, hogy előfordul tőle némi eltérés? Ez elbizonytalanított már korábban is kutatókat. Egyebek mellett ennek orvoslására is hasznos a felkínált módszertanunk.
- Mennyi kutatás, mi vezetett ide, milyen projekt vagy egyéb támogatás áll a kutatások mögött?
Mint már utaltam rá, kutatásunk csapatmunka. 2023-ban összeállt csapat terméke. A EMERGING SCIENCE JOURNAL folyóiratban megjelent tanulmány mellett több helyen jelentünk már meg legkülönbözőbb korrupciós tematikájú anyagjainkkal. A Neumann János Egyetem és a HUN-REN SZTAKI szervezeti, részben anyagi támogatása áll mögöttünk, melyért köszönet jár a két intézménynek.
- Az elért tudományos eredmény milyen módon jelenik meg egyetemünk oktatásában, a hallgatók hogyan tudnak ebből további state-of-the-art ismereteket szerezni?
Korrupciókutatás multidiszciplináris probléma, melyet sokrétűen lehet és érdemes is egyetemi képzésünkbe építeni. 2009-óta oktatom több-kevesebb megszakítással. A programot korábban volt, hogy beillesztettem gazdaságvédelmi-nyomozók képzésébe, de alapvetően az Egyetem közgazdász képzést „színesítő” szabadon választott kurzus. Hasznos tárgy mindenkinek, aki potenciálisan találkozhat gazdasági, pénzügyi visszaélésekkel. Nagy segítséget jelent az adó és pénzügyi ellenőrzéstan, valamint a makroökonómiai tanulmányokban, hiszen a korrupció hatása ott is kimutatható. Az Európai Unió országainak és kisrégióinak viszonyait tanulmányunk igen érzékenyen mutatta be. Nagy biztonsággal állapíthattuk meg, szignifikáns különbségek is kimutathatók közöttük, különösen az északi és déli térségek között. Európai tanulmányok, illetve Nemzetközi gazdaságtan tárgyak oktatásába ezek szépen beépíthetők.
- Az elért kimagasló eredmény milyen további kutatások alapjául szolgál, milyen új tudományos irányokat nyit meg?
A korrupció – miként már hangsúlyoztam – igen összetett társadalmi, gazdasági, biztonságpolitikai, kriminológiai, etika jelenség. Ez számos további kutatási irányt rajzol számunkra. Kettőt emelnék ki. Egyik, csapatunk mindeddig a korrupciókutatást un. hard adatok bevonásával folytatta, újabban ezt próbáljuk a soft adatok feldolgozása irányába bővíteni. Számos nehézséggel találkozunk, melyeket bizonyára sikerül feloldani. Másik irány az, amit én kezdeményeztem, ez a korrupciókutatás irányának egyfajta megfordítása. Ezennel nem a korrupciónak társadalmi, gazdasági hatásait mérnénk, hanem azokat a gazdasági, társadalmi tényezőket, melyek a „korrupcióra késztető erővel” rendelkeznek. Ezt már 2011-ben írt könyvemben leírtam, de most igénybe vehetjük hozzá szoftverünket és gépi tanulási algoritmusunkat.
- A hallgatóink milyen módon tudnak ebbe a kutatási témába bekapcsolódni?
Hallgatóink eddig csak a korrupció gazdaságtana tematikájú kurzus segítségével ismerkedhettek meg a témával. Kutató csapatunk munkájába épp most kezdjük hallgatóink bevonását. Nagyívű tervet fogalmaztunk meg, mely arra irányul, hogy a téma iránt érdeklődő, ma még BSc hallgatót /hallgatókat/, PhD hallgatókká fejlesszük.
- Van-e valamilyen további érdekes különlegessége a kutatásnak és a publikációnak?
A feltett kérdések inspirálók voltak. Azt hiszem, minden lényeges kérdésre kitértem, amit röviden vele kapcsolatban el lehetetett mondani. Igaz, részletesebb kifejtést igényelt volna az alkalmazott módszerünk, és matematikájának bemutatása, miként a korrupció kutatáselmélete, vagy a TI által alkalmazott érzékelési index (CPI) módszertanához történt kritikus hozzáállásunk bemutatása. Akik további részletekre kíváncsiak, ajánlom figyelmükbe a tanulmány elolvasását.
Köszönjük a beszélgetést, további eredményes kutatásokat kívánunk!
A konferencia/cikk információk ide kattintva olvashatóak.
