Hallgatói beszámoló Dél-Koreából

2026-07-16 09:26

A Pannónia ösztöndíjjal mindenképpen Ázsiát céloztuk meg, így esett a választás Dél-Koreára. Maga az utazás oda meglehetősen hosszú és fárasztó volt, de tudtuk, mire vállalkozunk, és abszolút megérte.

A Pannónia Ösztöndíjprogram egy olyan lehetőség, amelyet a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók vehetnek igénybe, hogy külföldön tanulhassanak, szakmai tapasztalatot szerezhessenek és megismerhessenek más kultúrákat. Az ösztöndíj nemcsak a nemzetközi mobilitást támogatja, hanem anyagi segítséget is nyújt a külföldi tartózkodás során felmerülő költségek fedezéséhez, így sokkal könnyebben megvalósítható egy ilyen tanulmányi út. Az ösztöndíj igénylésének és ügyintézésének folyamata számunkra gördülékenyen zajlott, minden szükséges információt és segítséget időben megkaptunk. Az ösztöndíj összege is megfelelő támogatást nyújtott, amellyel jelentősen csökkentek a külföldi félév költségei. Ennek a programnak köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy egy félévet Dél-Koreában töltsünk, ahol rengeteg új szakmai ismeretet szereztünk, fejleszthettük az angol nyelvtudásunkat, valamint egy teljesen más oktatási rendszert és kultúrát is megismerhettünk. A Pannónia Ösztöndíjprogram olyan élményeket és tapasztalatokat adott számunkra, amelyek hosszú távon is meghatározóak lesznek a tanulmányaink és a későbbi karrierünk során.

Az egyetemi félévet az UNIST-en töltöttük, amely az ország egyik legrangosabb és legjobban felszerelt felsőoktatási intézménye. Az egyetem fő profilját a mérnöki képzések adják, a gazdasági karuk még viszonylag új. Ennek ellenére sikerült szakmailag érdekes és hasznos órákat felvennünk. Az UNIST egyetem oktatási rendszere teljesen más logikára épül, mint az otthoni. Itt nincsenek mindent eldöntő vizsgák, ahol 50%-tól már megvan az adott tárgy. A félév felépítése is hasonló, azonban a hagyományos vizsgaidőszak helyett a 8. héten midterms, a 16. héten pedig finals típusú számonkérések vannak. A félév során folyamatosan pontokat kellett gyűjtenünk, azonban, ha a félév végén a teljesítményünk nem érte volna el a 60%-ot, akkor sajnos az adott tantárgyat nem sikerült volna teljesítenünk. Összességében jól ment, és gond nélkül átvészeltük a tárgyakat. Ilyen tárgyak voltak például az International Business és a Marketing Management, amelyek során a nemzetközi üzleti környezetet, a vállalati stratégiákat és a marketing működését ismerhettük meg. Emellett az UNIST technológiai szemléletének köszönhetően olyan modern kurzusok is elérhetők voltak, mint a Business AI vagy a Business Data Science, amelyek betekintést nyújtottak a mesterséges intelligencia és az adatelemzés üzleti felhasználásába.

Szállás szempontjából négy hónapot laktunk az egyetemi kollégiumban. A szobák eléggé kicsik voltak, ezért kellett egy kis idő, mire megszoktuk a helyzetet, de nagyon jól és modernül fel vannak szerelve, így teljesen élhető volt.

A kinti élet európai diákként kifejezetten pénztárcabarát. Az egyetemi menzán egy étkezés átszámítva nagyjából 1200 forintba került, a köreteket pedig korlátlanul lehetett fogyasztani, ami hatalmas segítség volt a spórolásban. Emellett a boltokban szinte mindig bele lehet futni 1+1 vagy 2+1 akciókba, így a mindennapi bevásárlás is olcsón megoldható. A koreai ételek véleményünk szerint igazán jók, azonban mi a túlzottan csípős és a halas ételeket hanyagoljuk, de így is bőven találtunk olyat, ami számunkra megfelelő volt. A bulgogi lett a legnagyobb kedvencünk a kintlétünk alatt.

A CAMPUS-on feltűnően sok volt a külföldi diák, a legjelentősebb számban franciák és kazahok tanultak itt. Az iskola mellett csatlakoztunk az egyetemi röplabdaklubhoz is. Többnyire kazahsztáni srácokkal játszottunk egy csapatban, ami sokat hozzátett a mindennapokhoz. Ami a helyieket illeti: az ázsiai sztereotípiákkal ellentétben a koreaiak rendkívül nyitottak és befogadóak. Rendszeresen jártunk el bulizni, és nagyon értékelték, ha próbáltunk velük beszélgetni vagy csatlakoztunk hozzájuk egy italra. Az egyetlen igazi akadályt az jelentette, hogy nagyon kevesen beszélnek angolul, de a kommunikációt végül mindig meg tudtuk oldani.

Amikor csak az időnk engedte, utaztunk. Több várost is megnéztünk Dél-Koreában, eljutottunk a Jeju-szigetre, ahol megmásztunk egy vulkánt, és szerveztünk egy utat Japánba is, ahol Tokiót jártuk be. A félév legvégén az utolsó napokat Szöulban töltöttük, és onnan utaztunk haza Magyarországra.

Összességében nagyon tartalmas félév volt. Rengeteg új barátot szereztünk a világ minden tájáról, és hasznos tapasztalat volt megismerni a kinti oktatási és kulturális közeget.

Készítette: Balázs Marcell és Zoltán Levente Bulcsú